Réges-régen, pontosan 1865-ben napvilágot látott Lewis Caroll nonszensznek titulált meseregénye, az Alice Csodaországban. Mint a legtöbb mesében, itt is nem valóságos, bár a megszokottnál különösebb személyek bukkannak fel egymás után. Caroll ezeket a különös lényeket az angol szokások és hírességek kifigurázására építette fel, nem is kicsi sikerrel. Minden egyes szereplő mulatságosan lehetetlen ötleteikkel szürreális keretet adnak a kislányról szóló történetnek.
A könyv nem is kicsi sikert aratott, így 1872-ben jött is a folytatás, mely az Alice Tükörországban címet kapta, hasonlóan csodálatos és különleges karakterekkel.

Érdekesség:
Magyarra először Kosztolányi Dezső fordította le, bár Alicéból Évike, Csodaországból pedig Tündérország lett.